Faculties
Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány
Vezető: Mihály György
- Gesztor kar: Természettudományi Kar
- Kari felelős: Lázi Márta
- K+F+I STRATÉGIA
- A projekt keretében született publikációk
- Doktori disszertéciók, MSc és BSc diplomamunkák és TDK dolgozatok
- Nanotechnológiai Laboratóriumi Hálózat
A nanotechnológia az anyag olyan tulajdonságait hasznosítja, amelyek eltérnek mind a makroszkopikus, mind pedig a molekuláris méretekben ismert, a kémia és az atomfizika által feltárt viselkedéstől. A mikrométer alatti, 1-100 nanométeres tartományban olyan új jelenségek kerülnek előtérbe, amelyek korábban nem gondolt módon kibővítik az új típusú eszközök készítésének, kívánatos funkciók kialakításának és anyagi paraméterek tervezésének lehetőségeit.
A nanotechnológiai megoldások alkalmazása ugrásszerű fejlődést jelentett az elektronikában, optikában, számítástechnikában, és rohamosan terjed az orvostudományban, környezetvédelemben, energetikában. Előretörése természetes a nagy szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek előállításában, ugyanakkor előnyei még egyszerű tömegtermékeknél is áttörést jelenthetnek. A BME nemzetközi színvonalú természet-tudományos kutatásainak és a műszaki tapasztalatokon alapuló technológia fejlesztéseinek összekapcsolásával az alábbi három területre fókuszálunk:
A nanoelektronika területén olyan új nanoszerkezetek előállítását, kísérleti és elméleti vizsgálatát tűzzük ki célul, amelyekben a makroszkopikus tulajdonságokat felváltó jelenségkör megértése alapkutatási kihívást jelent, de egyúttal potenciális elektronikai alkalmazások lehetőségét is ígéri.
A felületi nanostruktúrák kutatása során új felületkezelési és bevonatolási eljárásokat tervezünk kifejleszteni és minősíteni. A felületi nanostruktúrák alkalmazási lehetőségeit a napelemektől kezdve, a kémiai szenzorokon keresztül, egészen a biofunkcionális orvostechnikai eszközökig széles körben vizsgáljuk.
A szerkezeti és funkcionális anyagok területén a nanorészecskék kedvező tulajdonságainak egy-egy kívánatos specifikus célra történő kihasználása mellett az ún. aktív nanoszerkezetek vizsgálatát is célul tűzzük ki. Ilyenek pl. a biológiai szenzorok vagy a célzott gyógyszer-leadásra alkalmas nanoszerkezetek
A kutatások infrastrukturális hátterét a BME Nanotechnológiai Laboratóriumi Hálózat jelenti, melyben jelentős eszközfejlesztéseket valósítunk meg, elnyert pályázati forrásokra alapozva. Hosszabb távú célkitűzésünk az MTA intézetekkel közös központi nanotechnológia laboratóriumok kialakítása a Q2 épületben.
A kutatások szellemi hátterét egyetemünk nemzetközileg ismert és elismert kutatói adják, köztük azok a tehetséges fiatalok, akik egy-egy szakterületen témavezetőként jelennek meg. Meghatározó a kutatásba bevont hallgatók, doktoranduszok és doktorjelöltek szerepe. A legkiválóbb fiatal kutatók itthon tartására, valamint a külföldi posztdoktori teljesítmény alapján kiemelkedő eredményességű kutatók hazatérésének elősegítésére a projekt erőforrásainak összevonásával „start up” támogatást tervezünk biztosítani.
A nanotechnológiai eljárások alkalmazása napjaink kihívásainak minden szintjén átütő megoldásokat ígér. Kis- és középvállalkozások versenyképességét, piaci térnyerését alapozhatja meg egy-egy korszerű megoldás bevezetése. Magyarországon jelen vannak azok a multinacionális vállalatok is, amelyek korszerű nanotechnológia megoldásokat alkalmaznak, és igénylik az ehhez értő magasan képzett szakembergárdát. Az ipari partnerekkel kialakított kapcsolatok iránymutatóak a képzési profil kialakításában és a kutatási témák kiválasztásában, és meghatározóak a nanotechnológiai kutatások eredményeinek ipari hasznosításában.
Az innováció során kapott eredmények az egyetemmel szoros kapcsolatban álló spin-off cégekben is hasznosulhatnak. Ezen vállalkozások elsődleges feladata az egyetemen született eredmények piaci alkalmazása, egy inkubátor-időszak utáni önálló tevékenységi kör létrehozása. Nemzetközi példák alapján a „Nanofizia, nanotechnológia és anyagtudomány” kutatási terület a spin-off vállalkozások létrejöttének optimális hátterét jelenti.
A terület struktúrális felépítése:
NNA (Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány)
NNA-P1 (Nanoelektronika)
NNA-P1-T1 (Spintronika)
NNA-P1-T2 (Hibrid nanoszerkezetek, molekuláris elektronika)
NNA-P1-T3 (Nanoelektronikai Eszközök)
NNA-P2 (Felületi nanostrukturák)
NNA-P2-T1 (Felületek minősítése SPM-mel)
NNA-P2-T2 (Felületi hibajelenségek elektronikus rendszerekben)
NNA-P2-T3 (Érintésmentes felületanalitikai módszerek fejlesztése )
NNA-P2-T4 (Nanostrukturált felületek analitikája )
NNA-P2-T5 (Nanostrukturák optikai tulajdonságainak vizsgálata )
NNA-P3 (Szerkezeti és funkcionális anyagok)
NNA-P3-T1 (Polimer nanokompozitok – I.)
NNA-P3-T2 (Polimer nanokompozitok – II.)
NNA-P3-T3 (Bioanyagok felületmódosítása)
NNA-P4 (Aktív nanoszerkezetű anyagok)
NNA-P4-T1 ((Bio)kémiai érzékelés funkcionalizált )
NNA-P4-T2 (Funkcionális és reszponzív anyagok nano biotechnológiai alkalmaz...)
NNA-P4-T3 (Biofunkcionalizált felületek kutatása pásztázómikroszkópiás módsz...)