Vezető: Charaf Hassan

Az Európai Uniós tagállamok stratégiai terveinek megvalósulásában, az EU világpiaci versenyképességének javításában az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) kulcsszerep hárul. E fontosságnak megfelelÅ‘en az elmúlt években számos, a területhez kötÅ‘dÅ‘ elemzÅ‘ dokumentum jelent meg európai és nemzeti szinteken. A világgazdaság fejlÅ‘dését megalapozó globális technikai fejlÅ‘dést, ezen belül a hazai ipar versenyképességét és annak fejlesztési lehetÅ‘ségeit a korábbi idÅ‘szakban is alapvetÅ‘ mértékben határozták meg az IKT területén elért kutatási- és fejlesztési eredmények. 

Mindennapjaink egyre meghatározóbb részét támogatják és felügyelik intelligens környezetek és e-technológiák, amelyekben domináns szerepet töltenek be szoftverek illetve szoftverek formájában megtestesülÅ‘ intelligens jelfeldolgozó, adatkezelÅ‘ és tervezÅ‘ rendszerek. Az intelligens környezetek és e-technológiák kutatási aktivitása olyan területekre irányul, melyekben intelligens szolgáltatások sokaságával, számítógépek, adatgyűjtÅ‘ pontok millióival rendelkezÅ‘, nagy elosztott rendszerek fogják alkotni a közeljövÅ‘ tudásalapú társadalmának, gazdaságának és szolgáltatási rendszerének alapvetÅ‘ infrastruktúráját. A beépített intelligencia viszonylag kis beruházás mellett is döntÅ‘ mértékben képes hozzájárulni az egész társadalom, a termelési és szolgáltatási folyamatok működtetésének hatékonyságához. Az IKT-nek a gazdaságban önálló iparágként betöltött szerepe mellett nagy jelentÅ‘sége van más iparágak hatékonyságának javításában, és versenyképességük növelésében is. Az IKT kettÅ‘s szerepe megfigyelhetÅ‘ a BME széles műszaki, gazdasági és természettudományi profiljában. 

Miközben a BME kétségtelenül az ország meghatározó intézménye az alap- és alkalmazott műszaki-természettudományos kutatásnak a területén, unikális lehetÅ‘sége és egyben felelÅ‘ssége abban rejlik, hogy karai kompetenciájának szinergiájával olyan komplex és interdiszciplináris kutatási területek művelésére is képes, amely más, kisebb intézményekben nehezen, vagy egyáltalán nem valósulhat meg. A BME ezért célul tűzi ki, hogy ezeket a területeket tudatosan erÅ‘sítse, és saját kapacitását kiegészítve, országos és nemzetközi kooperációs kutatások központja is legyen. Ennek a célnak megfelelÅ‘en a BME IKT stratégia a nemzetközi trendek, és a hazai fejlesztési irányelvek figyelembevételével  azon területek művelését tűzi ki célul, ahol a BME egyes szűkebb szakterületen jelentÅ‘s kutatási eredményekkel rendelkezik, melyekre építve a területet fejleszteni, erÅ‘síteni kívánja és olyan komplex szakterület, ahol a karok, kutatócsoportok együttműködésének erÅ‘sítésével a jövÅ‘ben jelentÅ‘s eredmények elérését tűzi ki célul és ezeknek a tevékenységeknek a tudatos fejlesztésével képessé válik a nemzetközi kutatási hálózatokhoz történÅ‘ intenzívebb csatlakozásra, valamint a hazai speciális fejlesztési igények kielégítésére a kormány fejlesztési stratégiájának támogatására.

A fentiek szellemében az IKT stratégiánkat két fő részre bontottuk:

1. alap technológiák  Ã©s 
2. alkalmazás-orientált kutatási irányok, (amelyek az egyetem egésze számára kutatási-fejlesztési kihívást jelentenek).

A stratégiai terv a BME széles és gazdag spektrumát tükrözi. A stratégiai tervben szereplő irányok megvalósításához cselekvési terv készül, amely a tematikai koncentráltságot helyezi előtérbe, az egyes stratégiai irányok fókuszálását olyan célok mentén, amelyek vonatkozásában a BME fontos nemzetgazdasági szerepet képes betölteni a tudástranszfer, minta-alkalmazások létrehozását és a kis- és középvállalkozás (KKV) szféra bevonását illetően. A stratégia abban az esetben tudja megfelelően betölteni adekvát szerepét, ha követi egy jól definiált cselekvési program. A stratégiában felvázolt elvek és irányok megvalósításához a cselekvési program első fázisaként hat projektet definiáltunk.

A terület struktúrális felépítése:

  IKT (Intelligens környezetek és e-technológiák)
    IKT-P1 (Hatékony szoftver és hardver megoldások)
      IKT-P1-T1 (Modellezés és modellfeldolgozás)
      IKT-P1-T2 (AdatkezelÅ‘ technológiák)
      IKT-P1-T3 (Informatikai rendszerek automatikus tesztelése és teljesítÅ‘képess...)
      IKT-P1-T4 (Komponens metamodell és nagy rendelkezésre állású rendszerek tesz...)
      IKT-P1-T5 (Heterogén nagyteljesítményű számítások)
      IKT-P1-T6 (Hatékony jelfeldolgozó architektúrák)
      IKT-P1-T7 (Intelligens szenzorrendszerek és alkalmazásuk növényi minták vizs...)
      IKT-P1-T8 (Optikai elvű adattárolás)
      IKT-P1-T9 (Modell alapú mérnöki módszerek kidolgozása orvosi és műszaki alka...)
    IKT-P2 (A jövÅ‘ hálózati megoldásai)
      IKT-P2-T1 (Hely alapú mobil szolgáltatások)
      IKT-P2-T2 (MIMO többfelhasználós hullámterjedési modellek, ellátottság optim...)
      IKT-P2-T3 (JövÅ‘ Internet architektúrák és protokollok: skálázható útválasztá...)
      IKT-P2-T4 (Hálózattervezési és hálózatanalízis problémák skálázhatóságának ú...)
      IKT-P2-T5 (Hírnévre épülÅ‘ biztonsági megoldások a jövÅ‘ Internet architektúrá...)
      IKT-P2-T6 (Optikai hálózatok linkhiba monitorozása)
    IKT-P3 (E-gazdaság, és e-társadalom)
      IKT-P3-T1 (Vállalatirányítási rendszerek integrációja)
      IKT-P3-T2 (Integrált e-szolgáltatások kialakításának technikai feltételei)
      IKT-P3-T3 (Az üzleti jog tágabb összefüggései)
      IKT-P3-T4 (Az adatvédelem nemzetközi szabályozási modelljei)
      IKT-P3-T5 (Az üzleti jog egyes kiemelt területei)
      IKT-P3-T6 (Szellemi tulajdon védelme az információs társadalomban)
      IKT-P3-T7 (Jogtörténeti, állam- és jogelméleti alapkutatások)
      IKT-P3-T8 (Interakció-navigáció-interfész)
      IKT-P3-T9 (Identitás, lojalitás, közösség - digitális környezetben)
      IKT-P3-T10 (Térhasználati koncepciók és gyakorlatok elemzése)
      IKT-P3-T11 (Társadalom-tér-kép)
    IKT-P4 (Hatékony ember-gép interakció )
      IKT-P4-T1 (Virtuális világok és vizualizáció analógiák alapján)
      IKT-P4-T2 (Eto-kommunikáció)
    IKT-P5 (Intelligens gép és a fizikai világ )
      IKT-P5-T1 (Intelligens eszközök, mikrokontroller alapú rendszerek)
      IKT-P5-T2 (Intelligens világítástechnika)
      IKT-P5-T3 (Feladatorientált többprocesszoros rendszerek tervezési módszertan...)
      IKT-P5-T4 (3D mozgásanalízisen alapuló egészségügyi alkalmazások)
      IKT-P5-T5 (Modell alapú tervezési és analízis módszerek kidolgozása kritikus...)
      IKT-P5-T6 (Algoritmustervezési környezet kidolgozása intelligens autonóm ren...)
      IKT-P5-T7 (Teszt környezet kidolgozása autonóm rendszerekhez )
    IKT-P6 (IKT alkalmazások )
      IKT-P6-T1 (Thermal-aware elektronikai tervezés)
      IKT-P6-T2 (Biztonságos otthonok idÅ‘s embereknek – esésdetektáló rendszer fej...)
      IKT-P6-T3 (Intelligens programozási technikák az elméleti kémiában)
      IKT-P6-T4 (Atomi szintű számítógépes modellezés)
      IKT-P6-T5 (Újrakonfigurálható gyártórendszerek informatikája)
      IKT-P6-T6 (ÉpítÅ‘mérnöki érzékelÅ‘hálózatok)
      IKT-P6-T7 (Mobil alapú forgalmi adatgyűjtés)
      IKT-P6-T8 (E-technológia az építészeti tervezésben)
      IKT-P6-T9 (Lakóközösség és közterületi felelÅ‘sség katalizálása virtuális köz...)
      IKT-P6-T10 (Intelligens ház - intelligens környezet)