A biotechnológia vitathatatlanul a XXI. század öt legdinamikusabban fejlődő tudományterületének egyike.

Mi áll ennek a dinamizmusnak a hátterében?

Az ipari fejlődés gondoskodik egyre magasabb szintű életminőségünkről. A technikai vívmányok adta lehetőségeket azonban csak akkor tudjuk élvezni, ha EGÉSZSÉGI állapotunk is minél magasabb szintű. 

A biotechnológia a hozzá kapcsolódó partnerterületekkel (egészség- és környezetvédelem) ezt az igényt hivatott minél jobban kiszolgálni. 

Hogyan? 

1. A megelőzés terén gondoskodik 

1. arról, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb, egészségét leginkább támogató, biztonságos élelmiszerhez jusson (személyre szabott diéta, élelmiszerbiztonság)
2. az igényeinek megfelelő mennyiségű élelmiszer, élelmiszer alapanyag álljon rendelkezésre (agrárbiotechnológia)
3. a káros anyagoktól mentes, egészséges környezetről, melyet a termékek környezetkímélő technológiákkal történő előállításával (zöld kémia), környezetbarát termékek fejlesztésével, a melléktermkek hasznosításával, illetve a termelődő szennyezőanyagok minél hatékonyabb eltávolításával biztosíthatunk (környezeti biotechnológia)

1. A betegségek minél korábbi, hatékony diagnosztikájával a pontos diagnosztikát követő személyre szabott terápiával, ezekbe a pacienseket bevonva.

Ez elképzelhetetlen,

1. szelektív, érzékeny, nagy áteresztőképességű analitikai, diagnosztikai, képalkotó eljárások nélkül
2. a kapott eredmények hatékony feldolgozása (bioinformatika) nélkül
3. célzott gyógyszermolekulák, hatóanyagok támadáspontjának jóslása és ismerete nélkül
4. a gyógyszermolekulák hatékony szintézise, biotechnológiai úton történő előállítása nélkül (ipari biotechnológia)
5. a molekulák hatékony kiszerelése, formulálása (nanobiotechnológia) nélkül
6. az idősödő és/vagy gyengébb egészségi állapotú emberek otthoni ápolását segítő műszerek, infokommunikációs eszközök segítsége nélkül 

Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a biotechnológiai szektor – örvendetes módon a Magyar biotechnológiai szektor is – robbanásszerű fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évtizedben. Az Európai Unióhoz 2003 után csatlakozó országok közül a magyar biotechnológiai ágazat mind minőségi, mind mennyiségi oldalon kitűnik. A klasszikus környezetvédelmi és (gyógyszer)ipari alszektorok idősebb, konszolidáltabb alszektorok, és inkább piaci fázisban vannak. Ezek piaci mutatói jóval meghaladják a fiatalabb és inkább kutatás-innovatív fázisban levő döntően kisebb méretű vállalatokkal reprezentált egészségügyi és bioinformatikai alszektorokat. Néhány év alatt az országban működő biotechnológiai K+F vállalatok száma tízről mintegy száztízre nőtt. Továbbá fontos tényező, hogy a biotechnológiai ipar erősen export-orientált, termelésének háromnegyedét külpiacokon értékesíti. 

Mindezek alapján bátran kijelenthetjük, hogy a magyar ipar egyik potenciális kitörési pontja lehet a biotechnológiai ágazat. Ez a nagy iramú fejlődés természetes módon a magyar technológiai felsőoktatásra legalább két módon hat. Igény merül fel  

1. az iparral együttműködő, az ipar alap- és alkalmazott kutatási illetve innovációs igényeit kiszolgáló központokra.
2. megnövekedett számú szakember képzésére.

A Műegyetem természettudományos, alap és alkalmazott kutatással foglalkozó kutatócsoportjai gyakorlatilag a Biotechnológia fent felsorolt teljes spektrumát lefedik. Így jó alapját képezhetik egy Biotechnológia, Egészség és Környezetvédelmi kutatásokkal foglalkozó egyetemi kutatóhálózatnak, amelyben az egymással együttműködő, egymást kiegészítő kutatócsoportok, egymásra szinergikusan hatva hatékonyabb magasabb szintű kutatással, illetve rokon területre is rálátó, magas szintű tudással rendelkező szakembergárda képzésével járulhatnak hozzá a terület fejlődéséhez.